Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket.
Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.
Az európai polgárok átlagosan két évvel kevesebbet élnek a légszennyezés következtében kialakuló betegségek miatt, derült ki a European Heart Journalban megjelent új tanulmányból.
Évi 3 millió halál
Európában évente nagyjából 800 000 ember hal meg idejekorán a légszennyezés miatt. Ez elég nagy arány az összes éves halálozási arányban, hiszen 17 százalékot tesz ki az évi 5 millió európai halálesetből. A levegő szennyezettsége évente 3 millió ember haláláért felelős, amivel a rossz minőségű levegő az első számú halálok lett, megelőzve a HIV/AIDS-t és a maláriát. A légszennyezés okozta halálesetek 40–80 százaléka végül nem légúti problémák miatt következik be (mint ahogy azt az emberek többsége gondolná), hanem szívbetegségek és stroke-ok állnak a halál hátterében, hiszen a levegőben szálló szennyező szemcsék a belégzéssel bekerülnek a véráramba.
Nem csak a tüdőbe
Az 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskéknek való krónikus kitettség rontja az érrendszer működését, szívinfarktushoz, magas vérnyomáshoz, stroke-hoz és szívelégtelenséghez vezet. Az új kutatási eredmények szerint kétszer annyi idővel rövidíti meg a légszennyezés az életünket Európában, mint ahogy azt az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) taksálta: a WHO egy évről cikkezett korábban, a tudósok most két évről írnak.
A városi szálló por mindenkire veszélyes, de leginkább a szegényeket, a kiskorúakat és az időseket veszélyezteti, vagy azért, mert a szervezetük sérülékeny, vagy mert olyan szegénynegyedekben élnek, ahol túl sok a régi típusú, nagy kibocsátású jármű, és a helyi hatóságok képtelenek bármit tenni a légszennyezés mérséklése érdekében.
Elmebajt okozhat a kamaszokban a szennyezett városi levegő
Hangokat hallanak, és olyan dolgokat látnak, amiket mások nem. Üldözési mániájukat van, azt hiszik, hogy kémkednek utánuk. Gyakrabban fordulnak elő ilyen kényszerképzetek azon kamaszok körében, akik szennyezett városi levegőt szívtak be testük növekedésének éveiben, mint azoknál, akik vidéken, falusi környezetben nőttek fel – állítják angol kutatók. A vizsgálat kritikusai szerint azonban más okai is lehetnek az elmezavarnak.
A WHO adatai szerint a nyugati világ fejlettebb országaiban, még az agyonzsúfolt metropolisokban is kedvezőbbek a szálló porról szóló adatok, mint a harmadik világban. Sydneyben, New Yorkban és Londonban 17, 16 és 22 mikrogrammnyi szálló port mértek egy köbméternyi levegőben (a PM10-es részecskéknél). A WHO 20 mikrogrammot tart megengedhetőnek. A szmog és a szálló por forrása sok minden lehet, a közlekedés, a nehézipar, az épülő házak vagy éppen az otthonok fával fűtése.
Több embert öl meg, mint a dohányzás
A légszennyezés több halálesetet okoz évente, mint a dohányzás, nyilatkozta egy kardiológus a The Guardian brit napilapnak. 2016-ban közzétett adatok szerint az előző 5 évben 8 százalékkal nőtt a légszennyezettség, vagyis több ember vált érintetté és lélegez be szennyezett levegőt napi szinten, mint korábban. A 2,5 mikronnál átmérőnél kisebb, szálló szemcsék koncentrációja India nagyvárosainak levegőjében a legmagasabb. Az ázsiai országban található a világ 30 legszennyezettebb levegőjű városából 16. 2018-ban ez 1,2 idő előtti elhalálozáshoz vezetett az indiai lakosság körében.
Vasfüggöny után porfüggöny
Dacára annak, hogy Indiában mennyire siralmas a helyzet, Európában is csapnivaló a levegő minősége. Afféle vasfüggöny – vagy inkább fosszilis függöny – rajzolódik ki a kérdésben: a levegő rosszabb minőségű, mint a globális átlag, de egyenlőtlenül oszlik meg az öreg kontinensen. Kelet- és Közép-Európában rosszabb a levegő, mint a gazdagabb nyugati országokban, mert mifelénk több a széntüzelésű erőmű, s a vidéki környezetben is több otthont fűtenek fa és kőszén eltüzelésével, a jogi környezet pedig nem igazán segíti elő a tisztább energiaforrásokra való átállást télen is.
Európa 775 milliárd dollárt takaríthatna meg 2025-ig azzal, ha javítana levegője minőségén, mert ennyivel kevesebb költséget jelentene a betegellátás, és növekednének a turizmus bevételei és az ingatlanok árai (vannak régiók, ahol ezért érnek kevesebbet a lakások).
2050-re várhatóan 2 milliárd autó fog futni az utakon. Ha nem sikerül rövid időn belül elektromos autóflottára lecserélni a fosszilis energiahordozókat égető járműparkunkat, akkor csak nőni fog a légszennyezésből eredő korai halálesetek száma.
Szakemberek úgy becsülik, hogy a légszennyezés miatt idő előtt meghaló emberek éves létszáma várhatóan megduplázódik a következő évtizedekben, hiszen 2050-re az emberiség 68 százaléka, vagyis 6,7 milliárd ember fog városokban élni. Ez az arány jelenleg a globális népesség 55 százaléka, ami 4,2 milliárd városlakót jelentett 2018-ban.
(Forrás: ENSZ)
