A történelem előtti időktől kezdve a környezetszennyezés elválaszthatatlanul kapcsolódik az egészség és a gyógyítás problémaköréhez.
Sok korai betegségért a környezetszennyezés volt a felelős. A környezetszennyezés legelső oka az emberi ürülék lehetett. Az emberi szervezetben élő bél-baktériumok, mint például az Escherichia coli, a fekáliából az ivóvízforrásokba kerültek és megfertőzték a korai embert.
Ez a környezetszennyezés ma is milliók megbetegedésének okozója.
A por-szennyeződés is korán megjelent. Janssens feltevése szerint az új-kőkorban a kőbányákban, akik naponta faragták ki a kovakövet a mészkőből, szilikózisban szenvedhettek.
Egész nap, minden lélegzetvételükkel a tevékenységük nyomán felszálló kőport szívták be. Néha a földrajzi helyzet volt az oka valamilyen betegség fellépésének. Vizsgálatok tárták fel, hogy Broken dombnál, a mai Zambia területén 200000 évvel ezelőtt élt emberfélék (Hominidae) ólommérgezésben szenvedtek, mert ólom szivárgott be a közeli ércérből a lakóhelyül szolgáló barlangnál lévő vízforrásba.
Az emberek nem használtak mindig gyűjtőfogalmat a piszokra, mocsokra, miazmára, füstre, sárra, iszapra, szennyvízre és általánosságban a kellemetlen és veszélyes anyagokra, amelyek szennyezik a világunkat. 1972-ben a brit biológus, Kenneth Mellanby úgy határozta meg a környezetszennyezést, hogy az “a mérgező anyagok jelenléte, amelyeket az ember juttatott a környezetébe”, azonban ezen felül még jelenti a természetes talaj és vízrendszerek tönkretételét azáltal, hogy a természetes anyagok máshová kerülnek az eredeti helyükről.
Erre a jelenből vett klasszikus példa: az erdőirtások és a helytelen mezőgazdasági tevékenység következtében talaj és iszap mosódik be a természetes vizekbe; ez károsítja a folyók és a part menti területek élővilágát.
A talaj sóssá válása is ebbe a kategóriába tartozik. Ez a környezeti probléma rombolta le a sumér civilizációt.
… folytatjuk …
