Környezetszennyezés rövid története 3. rész


Azonban egyes városokban az árnyékszékekből a szennyvíz továbbra is a nyitott árkokban
és vízmosásokban folyt a patakok és folyók felé.

Bár készítettek csatornákat és emésztőgödröket is, ezek azonban nem működtek túlságosan hatékonyan.

A csatornák gyakran eldugultak és emellett a tartalmuk minden esetben a legközelebbi folyóba vagy patakba ömlött; az emésztőgödrök gyakran telítődtek és a szennyvíz a szomszédos kutak vizébe szivárgott.

Ebben az időben Londonban már büntetéseket is kilátásba helyeztek
környezetszennyezésért.

1306-ban kihirdették, hogy komoly pénzbírságot kell annak fizetnie, aki szénnel szennyezi a levegőt. 1345-ben a háztulajdonosoknak két shilling bírságot kellett fizetniük, ha a házuk elől nem takarították el a szemetet.

A XV. század végén a velencei nagykövet titkára elképedve írt egy rendeletről, amely megtiltja, hogy bárki megöljön egy hollót vagy héját,
ugyanis ezek a madarak eltakarítják a szemetet az utcákról.

A környezetszennyezés és a pestis

A legtöbb szakértő véleménye szerint a középkorban jobban ügyeltek a higiénére, mint a késő reneszánszban, azonban ez nem volt elég ahhoz, hogy megmentse Európát a bubópestis pusztításától.

A pestis 1347-ben terjedt el Európában. A fertőzést baktérium okozza, amely bolhacsípéssel kerül az ember szervezetébe.

A baktérium köztesgazdája a patkány.

A járvány akkor kezdődött, amikor Európában éheztek, sőt nagy számban éhen haltak az emberek. Az éhínséghez az vezetett, hogy sok helyen kimerült a talaj tápanyagtartaléka, míg a népesség száma növekedett, valamint szokatlanul hideg és csapadékos volt az időjárás. Európa
lakosságának egyharmadát elpusztította el.

Folytatjuk…

ClearRentÉletmódTakarítási modellTisztaságvédelmi Program

légszennyezéslégszennyezettségszennyezőanyagszennyeződésszennyeződés terjedés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük