Légszennyezés
A levegőszennyezés Nagy-Britanniában közel 800 éve politikai kérdés. Már a tizenharmadik és a tizennegyedik században számos kísérletet tettek arra, hogy szabályozzák a szénégetését és a szabályok megsértőit megbüntessék, de ezek a törekvések általában sikertelenek maradtak.
A tizenhetedik század első éveiben a növényzet nagymértékű pusztulásáról számoltak be és arról, hogy az otthonokban a bútorok és a falakra függesztett tárgyak hamar porossá válnak.
1659-ben John Evelyn azt írta, hogy Londont “olyan füstfelhő borítja, amely a Földet a pokollal teszi hasonlatossá”. 25 év múlva sem volt jobb a helyzet.
Még később, a tizennyolcadik század végén Gilbert White természettudós megfigyelte, hogy az általa nagyon szeretett Selborne városát “kék színű köd borítja, aminek olyasféle szaga
van, mint a kőszén-füstnek, és akkor észlelhető, amikor észak-keleti szél fúj, tehát feltételezhetően Londonból jön a füst. Erős szaga van és valószínűleg káros az egészségre”.
Hasonló színhelyeket lehetne feltárni bárhol az ipari világban.
A világ húsiparának központja, Chicago, az istállókkal és a vágóhidakkal hátborzongató hely lehetett.
Az Egyesült Királyság olyan hatalmas erőművek egész hálózatával dicsekedhet, amelyeknek hatalmas kéményei vannak.
A magas kéményeket azért építették, hogy Nagy-Britannia megszabadulhasson a szmogtól, így azonban a savas esőt exportálja.
A savas eső még mindig átjárja Britannia levegőjét, átitatja a talajt, megbetegíti az erdőket és sok területen lassan megfojtja a vízi életet.
A levegőben lévő mérgező anyagok töretlen és szennyezett kapcsolatot jeleznek múlt és jelen között.
A környezetszennyezés az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával
járó tevékenység, illetve jelenség vagy maga az előnytelen összetétel változást és minőségromlást okozó anyag.
A környezetszennyezés lehet fizikai (zajszennyezés, hőszennyezés, fényszennyezés), kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túlzott agrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen
átalakított (például GMO) vagy tájidegen élőlények alkalmazása).
Legáltalánosabb típusai: káros szennyezőanyagok kibocsátása, légszennyezés, vízszennyezés és talajszennyezés.